Gimnáziumi tanulónk, Fodor Péter a Budapesti Műszaki Egyetem Tudományos Diákköri Konferenciáján – legfiatalabb résztvevőként – kvantuminformatika témában harmadik helyezést ért el. Szívből gratulálunk Péternek ehhez a kivételes teljesítményhez!
Óriási öröm és büszkeség látni, amikor egy fiatal ilyen bátorsággal, nyitottsággal és szakmai igényességgel lép be egy számára teljesen új közegbe. Fogadjátok szeretettel az ő személyes beszámolóját erről a különleges élményről:
„A Pentelei Waldorf Gimnázium 11. osztályos tanulójaként vágtam bele ebbe a projektbe a BME-n. Az érdeklődésem a kvantummechanika felé elég régi, 6-7.-es koromtól kezdve szeretnék kvantumfizikával foglalkozni, szóval ahogy meghallottam ezt a lehetőséget apukám egyik kollégájától a Pannonból azonnal jelentkeztem rá. A TDK (Tudományos Diákköri Konferencia) tulajdonképp egy projektek közötti verseny volt, melyen egy másik középiskolás fiúval dolgoztunk közösen. Felkészítő tanárunk dr. Imre Sándor akadémikus, a BME professzora volt.
A verseny két részből állt: egy írásbeli dolgozatból, illetve egy zsűri előtti élő előadásból. Az írásbeli részben dokumentálnunk kellett egy általunk választott és kivitelezett megoldást, mely nálunk a képfelismerés lett. A rendszer és az írásbeli dolgozat májustól egészen október végéig tartott, az előadásunkat pedig onnantól kezdve kezdtük összerakni. A dolgozatunk teljes szerkesztése nagyjából 120 és 130 óra között volt és ehhez jött még hozzá a rendszerünk elkészítése, ami hasonló mennyiségű időt vett igénybe, mire teljesen működőképessé vált. Maga az előadás számomra hatalmas élmény volt, viszont nagyon izgultam, nem is éreztem tökéletesnek az előadásom. Frusztrált, mert tudom, hogy lehetett volna sokkal jobb is, de ennek ellenére is nagyon jó érzés volt. Rendkívül erős pontokat kaptunk mind az előadás, mind az írásbeli munkánkra, ami a kitűnő 3. helyezést jelentette az egyetemisták elleni közegben. A közel 130 dolgozatból mindössze 5 volt középiskolás, illetve közel 150 nevezett diák volt, akik közül összesen 7 középiskolás diák indult, közülük pedig legfiatalabbként vettem részt a versenyen. Az osztálytársaim egy része és a szüleim is elkísértek az előadásra, tőlük és a zsűriktől is rendkívül jó visszajelzéseket kaptam, de a legfontosabb mégis a professzorom gratulációja és elismerése volt.
Sok tervem van a jövőre nézve, de lesz egy kisebb témaváltás mert az informatika annyira nem az én világom, most is inkább az elméleti részeket tudtam összerakni. De nagyon tetszett ez a kutatási folyamat, így nagy valószínűséggel jövőre is részt veszek egy hasonló megmérettetésen, ahol remélhetőleg még jobb eredményeket érhetek el.”
