Napjainkban egy átlagos felnőtt már 7 órát tölt valamilyen képernyő előtt, a gyerekek és a tinédzserek azonban még ennél is többet, 9 órát. Átlagosan naponta ötvenszer nézzük meg és használjuk a mobiltelefonunkat, az egy fedél alatt élők egymással csak minden harmadik alkalommal kommunikálnak közvetlenül, a gyerekeknél pedig még elkeserítőbb a helyzet, kommunikációjuk kétharmada ma már a digitális térben zajlik. Ezzel párhuzamosan – állítja a Yale Egyetem Orvostudományi Karának neurológusa, Martin Jan Stransky – az utóbbi két évtizedben megállt az IQ növekedése, a 8-18 év közötti korosztály 32 százaléka szorongásos zavarban szenved.
A professzor szerint – aki a témáról Az emberi elme felemelkedése és bukása címmel írt könyvet – az okos eszközöktől nem leszünk se okosak, se intelligensek, sőt éppen ellenkezőleg, ha károsítani akarjuk a gyerekek szociális és intellektuális képességeit, adjunk bátran a kezükbe mobiltelefont.
A modern technológia emberi elmére és a társadalomra gyakorolt hatásait kutató Stransky professzor úgy fogalmaz: az elmúlt húsz évben többet változott az emberi agy, mint a mögöttünk hagyott 200 ezer év alatt.
Az emberiség ráfüggött a digitális eszközökre, „okos” telefonjainkon fogyasztjuk a híreket, a különféle szórakoztató tartalmakat, ezekkel játszunk, így kapcsolódunk másokkal, ráadásul olyan „ügyes” algoritmusok segítségével, amik elhitetik velünk, hogy az internet csakis értünk van.
És mindezt – magyarázza a neurológus szakember – a dopamin (a jó közérzet kémiai összetevője, a jutalomvegyület) szint emelkedése támogatja. Megemelkedik, amikor nyersz a versenyben, vagy azt hiszed, hogy nyerni fogsz; amikor lájkolják a tartalmadat… Ez egy tökéletes visszacsatolási hurok, ami komoly függőségek kialakulásához vezet, ugyanakkor torzítja az emberi gondolkodás és az érvelés prioritásait – az egyéni gondolkodás többé nem számít, hacsak azt az adott virtuális csoport vissza nem igazolja.
A Waldorf általános iskolákban a tanítás során nincsenek mobiltelefonok és nincsenek számítógépek sem. Papír és tábla van, ceruza meg kréta. Érdekes módon a kaliforniai Szilícium-völgyben élő és a tech-cégeknél dolgozó szülők sem engedik meg gyermekeinknek a mobiltelefonok és a közösségi média használatát, ugyanakkor a világ többi részén mindenki igyekszik minél többet tanulni a digitális készségekről és iparkodik bővíteni digitális tudását. A Szilícium-völgyi szülők többnyire Waldorf vagy Montessori iskolákba járatják a gyermekeiket, ahol nem része a tananyagnak a digitális technológiákkal való ismerkedés. Az Instagramnál, a Facebooknál vagy a Google-nél dolgozók nem engedik, hogy gyermekeik ezeket az alkalmazásokat használják. Az Apple-nél dolgozók is létrehozhatják az Iphone-t, a gyermekeik kezébe azonban még véletlenül sem adnának ilyen eszközt.
