Kérdések
és válaszok
Ki volt Rudolf Steiner, és mi köze a Waldorf-pedagógiához?
Rudolf Steiner alapította az első Waldorf-iskolát 1919-ben, Stuttgartban. Az ötlet Emil Molttól, a Waldorf Astoria cigarettagyár haladó szellemű és szociálisan érzékeny tulajdonosától származott, aki a nála dolgozó munkások gyermekei számára kívánt iskolát létrehozni. A Waldorf-pedagógia tartalma és módszertana Rudolf Steinernek a gyermekek és fiatalok fejlődésének
Ahhoz, hogy egy gyermek meg tudjon felelni a Waldorf-iskolában, mindenképpen tehetségesnek kell lennie a zenében?
Nem, a Waldorf-iskola mindenféle irányú tehetségnek teret ad. Amikor a Waldorf iskolában a gyerekek festenek, rajzolnak, agyagoznak vagy faragnak, az nem annyira az eredményről, mint inkább a folyamatról szól. Ezen folyamatokon keresztül a gyerekek és fiatalok sokféle – magán a művészi tevékenységen túlmutató – képessége bontakozhat ki. A tanárok arra törekszenek, hogy diákjaik értelmi- és alkotóképességeinek, egészszemélyiségének fejlesztése egyensúlyban legyen.
„Az ember a világot megismerve önmagára talál, és magát megismerve föltárul számára a világ.”
– Rudolf Steiner
igaz, hogy többnyire tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek mennek Waldorf-iskolába?
Egyáltalán nem. Az osztálytanítók a részképesség zavarokkal vagy magatartásproblémákkal küzdő gyermekek felvételénél figyelembe veszik az egész osztályközösség érdekeit, és azt is, hogy ezek a gyermekek megkapják a haladásukhoz szükséges speciális fejlesztést. Egyébként a Waldorf-iskolákban – ugyanúgy, ahogy az állami iskolákban is – különböző adottságokkal rendelkező gyerekek tanulnak, csak itt az intellektuális képességek mellett egyenlő súllyal foglalkozunk a szociális érzékenység és a kézügyesség fejlesztésével is.
Igaz, hogy a Waldorf-iskolákban nincs osztályzás és bukás?
Bár a Waldorf-iskolák lemondanak az osztályzásról, a tanárok természetesen kijavítják a diákok munkáit. Nem elégszenek meg azonban száraz számjegyekkel, hanem egyéni értékelést fogalmaznak meg. A bizonyítványban részletesen kitérnek a tanulók személyiségének fejlődésére és tanulmányi haladására. A Waldorf-pedagógiában a gyermekek és fiatalok fejlődési szakaszai az irányadók. Ezért nem a tudás foka, hanem a fejlődés összképe a döntő.
A tanulók az elsőtől a tizenkettedik osztályig ugyanabban az osztályközösségben maradnak, akkor is, ha teljesítményük időnként elmarad a többiekétől.
A Waldorf-pedagógia nem csak hitegetés, mely túl szépnek mutatja a világot?
Németországban, ahol több mint 100 éve működnek Waldorf-iskolák, a gyakorlat azt mutatja, hogy a diákokat kimondottan nagyra becsülik a felsőoktatási intézmények. Egy olyaniskolában, mely nem csak az intellektuális képességeket veszi igénybe, az első iskolai naptól kezdve kifejlődhetnek olyan kulcsfontosságú minőségek, mint pl. csoportmunkára valókészség, kreativitás és a folyamatokban való gondolkodásképessége. A Waldorf-diákok sikeresek a továbbtanulásban és a legkülönbözőbb szakmákban.
Képes egy tanár minden tantárgyat szakképzetten tanítani?
A Waldorf-iskolákban tanító tanárok külön képzésen vesznek részt, amely nappali vagy posztgraduális formában a Waldorf iskolai tanítás különleges feladataira készíti fel őket. Az osztálytanítók az első két reggeli órában egy-egy tantárgyat tanítanak több héten keresztül (epochális tanítás). Ezután szaktanárok tartják meg a testnevelés, idegen nyelv, euritmia, zene és kézműves tantárgyak szakóráit. Az alsó- és középtagozaton a Waldorf-iskolákban elsősorban nem a minél nagyobb tárgyi tudás felhalmozása a cél, hanem hogy a tanulók élő kapcsolatot alakítsanak ki azzal, amit tanulnak, amit a világban megélnek. Így a tanulás örömet szerezhet —egy életen keresztül.
Sokba kerül a waldorf-iskola?
A Waldorf-iskolák a legjobb gazdálkodás mellett is rá vannak utalva a szülői befizetésekre. Bár az oktatási törvény tartalmazza a szabad iskolaválasztás jogát, de az állami hozzájárulások nem fedezik a teljes működési költséget. Miután a szülők beszélgetéseken megismerték az iskola gazdasági helyzetét, maguk állapítják meg hozzájárulásuk összegét úgy, hogy egyfelől az iskola működésének szükségleteit, másfelől saját anyagi lehetőségeiket is figyelembe veszik. Alapelv a Waldorf-iskolákban, hogy egyetlen gyereket sem utasítanak el anyagi okok miatt.
A waldorf-iskolákat „szabad iskoláknak”
Nevezik. Ez azt jelenti, hogy a gyerekeket Szabadosan nevelik?
Nem, éppen ellenkezőleg. A Waldorf-tanárok az alsó tagozaton egy „szeretetteljes tekintélyre” alapuló viszonyt építenek fel a tanulókkal. A gyerekek keresik a határaikat. Csak akkor érzik magukat biztonságban és élik meg magukat önálló személyiségként, ha megtapasztalják határaikat a felnőttektől. Az iskolai évek folyamán a tanár-diák viszony a felnövekvő gyermekek fejlődésével együtt változik.
Miért ugyanaz a tanár az első nyolc Iskolaévben a gyerekek osztálytanítója?
A gyermekek olyan közösségben bontakozhatnak ki egészségesen, amit állandóság és ritmus határoz meg. Hogy ebben megbízható támasz legyen számukra, egy oszálytanító az osztályát lehetőleg 8 éven keresztül kíséri a főoktatáson, amely az iskolai nap első két óráját foglalja magában, epochális tanítás formájában. Eközben nagyon alaposan megismeri diákjait.
Mi az az epochális tanítás?
Az iskolai nap első két órájában a Waldorf-tanítók egy tantárgyi területtel foglalkoznak több héten keresztül, azaz epochákban. így pl. a tanulóknak három héten keresztül minden nap történelem órájuk van, azután újra három héten keresztül napi két óra matematika stb. Így sokkal intenzívebben összekapcsolódhatnak egy-egy területtel. Az olyan alapkészségeket, mint a számolás vagy az írás a tanulók az epochális órákon túlmenően folyamatosan szakórákon is gyakorolják.
„Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi mint tanítók, nevelők csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezőbb környezetet kell teremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belső sorsát követve nevelődnie kell.”
– Rudolf Steiner
Miben más a Waldorf-iskola?
A WaIdorf-iskolák egyenletesen akarják fejleszteni a gyermekekben és fiatalokban az értelmi, kreatív, művészi, gyakorlati és szociális képességeket. A tanulók első osztálytól kezdve két idegen nyelvet tanulnak. A fiúk és a lányok közösen kötnek, varrnak és szabnak a kézimunkaórákon, és fűrészelnek, kalapálnak és reszelnek a kézműves órákon. Az osztályok minden tanév végén előadnak egy színdarabot, és a 8. és 12. osztályos diákok az éves munka keretében elmélyülten foglalkoznak egy-egy választott témával elméletben és gyakorlatban. A kertművelés és az euritmia is a tanítás szerves része.
Előkészítik-e a felső tagozaton (középiskolában) a fiatalokat valamilyen szakmára?
A felső tagozaton minden tantárgyat szaktanárok tanítanak. A kézművességben az első nyolc évben elsajátított képességeket itt többféle gyakorlat egészíti ki: a mezőgazdasági, erdészeti, üzemi és szociális gyakorlat, és a földmérés alkalmával a diákok kimondottan életközeli szakmai alapot kapnak. Mindemellett e gyakorlatok tulajdonképpeni értelme nem a szakma megtalálása, hanem szociális és személyes képességek gyakorlása.
A természettudományok is szerepet játszanak a Waldorf-iskolákban? Mi a helyzet a számítógép használatával?
A Waldorf-iskolákban a természettudományos tantárgyak ugyanolyan súllyal vannak jelen, mint bármely más tantárgy. Az informatika a felső tagozaton fontos tantárgy. A tanárok azonban hangsúlyt fektetnek arra, hogy mielőtt a gyerekek megismerkednek a virtuális világgal, megismerjék a természeti világot, és azon keresztül fejlesszék szociális és alkotó képességeiket. A felső tagozaton, de különösen a gimnáziumban a waldorfosok számára is magától értetődő a számítógéppel való munka.
Mire való az euritmia
Az euritmia egy mozgásművészet, amely a Waldorf iskolában, mint tantárgy minden évfolyamon megjelenik. Ellentétben a gimnasztikai-, pantomim- vagy táncmozdulatokkal, amelyek teljesen szabadon alakíthatók, az euritmiában minden beszédhangnak és minden zenei hangnak megfelel egy-egy külön mozdulat. A beszéd-euritmiában pl. a tanulók azt ábrázolják, ami egy versben a hangokon keresztül él, és a zenei euritmiában azt, ami egy dallam zenei hangközeiben él.
6 tévhit a Waldorf-pedagógiáról
1. A gyerekek azt csinálnak, amit akarnak
Nem igaz. Poroszos fegyelem és tekintélyelvűség helyett más eszközökkel éri el a tanító, hogy eredményes munka folyjon az osztályban: együttműködést segítő szokásokat és rituálékat alakítanak ki, a tananyagot és a feldolgozás módját a gyerekek életkori sajátosságaihoz és természetes igényeihez igazítják, a figyelmet pedig változatossággal, aktivizálással és koncentrációtigénylő feladatokkal tartják fenn.
2. Nincs tanulás, csak játék
Nem igaz. Nagyon sokat tanulnak a gyerekek, de mindezt játékos módon teszik. Így a tanulás szinte észrevétlenül, erőlködés nélkül történik. Mennyivel könnyebb és élvezetesebb egy versetközösen megtanulni az iskolában, mint házi feladatként otthon a könyv fölé meredve! Mennyivel motiválóbb ritmikus játék közben elsajátítani a szorzótáblát, mint bemagolni!
3. Nem tanulnak meg a gyerekek olvasni
Nem igaz. A Waldorf-iskolások lassabban, így alaposabban ismerkednek az írással és az olvasással. Sokkal fontosabb a későbbi hatékony tanulás érdekében, hogy értsék is a gyerekek,amit olvasnak, mint az, hogy első év karácsonyára megtanuljanak olvasni.
4. Nincs osztályzás, tehát nincs értékelés
Nem igaz. Bár osztályzás valóban nincs, a gyerekek rendszeresen kapnak visszajelzést (a szülők pedig tájékoztatást) az elvégzett munkáról. A leíró értékelésből többet lehet tanulni, mint egy számjegyből. A tanulást pedig nem az ötös iránti vágy, és nem azegyestől való félelem motiválja, hanem a természetes gyermekikíváncsiság és érdeklődés.
5. Kis művészeknek való
Nem igaz. A Waldorf-iskola egyformán fontosnak tartja a fej, a szív és a kéz fejlesztését. Ez azt jelenti, hogy a tudásszerzés, az alkotás és a mozgás azonos súllyal szerepel az iskolai tevékenységekben.
6. Burokban nevelik a gyerekeket
Nem igaz. Gondoljunk csak bele: ha egy kis fát elültetünk,gondoskodunk a jó táptalajról, támogatjuk és óvjuk, amíg megerősödik, odafigyeléssel és szeretettel metszegetjük, nagy eséllyel szép és egészséges fa válik belőle, ami később már egyedül is képes ellenállni az időjárási viszontagságoknak. Hakiskorában engedjük, hogy kicsavarja vagy kettétörje az erős szél,jó eséllyel egész életében magán fogja hordozni ezeknek az eseményeknek a hatását. Igaz, hogy a sövénynek az tesz jót, ha évente kétszer brutálisan szögletesre nyírjuk, de kérdés:gyermekünkből egy szép egyedi fát vagy a sövényből fél métert szeretnénk-e nevelni.
– Michael Ende író, a Végtelen történet, és a Momo szerzője
– Jennifer Aniston Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai színésznő, filmproducer
– Bruno Walter zeneszerző, karmester
„Számos Waldorf diákot ismerek személyesen, és elmondhatom, ők mindannyian közelebb kerülnek saját potenciáljuk megvalósításához, mint bárki más, akit ismerek.”
– Joseph Weizenbaum informatikus, az MIT professzora
– Kenneth Chenault, az American Express volt vezérigazgatója és elnöke
Kapcsolattartás
a szülőkkel
A Tanári Kollégium a közvetlen kapcsolat több formáját is kínálja a szülők számára:
- felvételi beszélgetések és előadások
- családlátogatás
- fogadóórák – félévkor és tanév végén
- szülői estek – havonta egy alkalommal
- intézményi konferencia – évente három alkalommal
- iskolai rendezvények előkészítése és látogatása
- kirándulás szervezése, azon való részvétel.
A szülői estek az egy osztályba járó tanulók szüleinek és osztálytanítójának rendszeres találkozói, melyeket havi rendszerességgel tartanak. A szülők elsősorban itt tájékozódhatnak az iskolában folyó oktatási-nevelési munkáról. A szülői est programját az osztálytanító állítja össze, témajavaslatokkal azonban a szülők is előállhatnak. A fogadóórák alkalmait az osztálytanítók, a szaktanárok és a szülők is kezdeményezhetik.
Iskolai munkacsoportjaink
Rudolf Steinertől tudjuk, hogy a Waldorf-iskolák egy új társadalmi berendezkedés megszületését is hordozzák, melyben egy közösség működése tagjainak egyéni feladat- és felelősségvállalása alapján valósul meg. Ennek nyomán a munkacsoportos működésben hiszünk, abban, hogy közös gondolkodással, az iskola alapelvei, vezérképe mentén haladva hozhatjuk létre azt az iskolát, ahol a terheket közösen hordozva tudjuk a gyermekeknek a legszebb példát nyújtani.
1. Léteznek olyan munkacsoportjaink, melyek a pedagógiai munkát segítik, szervezik, fejlesztik. Ezeknek csak pedagógus tagjai vannak.
Beiskolázási és felvételi munkacsoport – szervezi, segíti a beiskolázási folyamatot.
Pedagógiai, minőség gondozási munkacsoport – segíti a pedagógusmunka fejlődését
Igazgatási munkacsoport – az iskola igazgatási feladatait segíti, oldja meg.
Konfliktuskezelő munkacsoport – segíti a megoldás megtalálását olyan helyzetekben, melyeket a résztvevő felek nem tudnak egymás között orvosolni.
2. A munkacsoportok másik területe intézményi feladatokat lát el. Ezeknek az iskola dolgozói, az alapítvány képviselői a tagjai:
Gazdasági, munkaügyi, igazgatási munkacsoport – figyel az iskola törvényességére, a jogszabályok, kötelezettségek teljesítésére.
3. A harmadik munkacsoportforma az, amelybe a szülőket is nagy szeretettel várjuk. Az elmúlt években is működtek ezek a csoportok, de látjuk, hogy új életet kell adni a régieknek:
Költségvetési munkacsoport – figyeli az adott költségvetési tanév gazdasági, pénzügyi történéseit, és megalkotja a jövő tanév költségvetésének tervét.
Kommunikációs munkacsoport – szervezi, megvalósítja az iskola külső és belső kommunikációját.
Üzemeltetési munkacsoport – megoldja a hétköznapok során adódó technikai, szerelési, karbantartói problémákat, segít megelőzni azokat.
Épület és beruházás munkacsoport – tervezi, szervezi az iskola épületével kapcsolatos hosszútávú tennivalókat.
4. Létezik két olyan csoport is, amik nem nevezhetők munkacsoportnak, de nagyon fontos munkát végeznek. Leginkább a Waldorf-szellemiséget hordozzák, ezzel termékenyítve meg az összes területet, mely az iskolához kötődik:
Vezérkép-csoport – azon dolgozik, hogy megalkossa az óvoda iskola vezérlő csillagát, megfogalmazza azokat az elveket és célokat, amik minden oktató, nevelő, közösségi, működési tevékenységünknek utat mutat.
UTAM csoport – Az Utak a minőséghez egy olyan minőséggondozási eljárásrendszer, mely kézzel fogható segítséget nyújt egy Waldorf-iskola működéséhez. Ennek a csoportnak az a célja, hogy minden munkacsoportnak segítséget nyújtson a jó működés elérése érdekében.
Az elmúlt években sok tapasztalatot szereztünk a téren is, hogy mitől működik, és mitől nem működik hatékonyan egy-egy munkacsoport. Az alábbiakban számba vettük azokat az alapvetéseket, melyek a lelkes tenni akaráson túl segítik a feladatok ellátását:
- a Tanári Kollégium minden munkacsoportba delegál tagot.
- minden osztály, minden munkacsoportba delegál tagot.
- a tagok mandátuma egy tanévre szól.
- a csoportok rendszeresen, a munkatervben meghatározott időközönként találkoznak.
- minden munkacsoport megalkotja a maga munkatervét.
- a találkozókon történtekről jegyzőkönyv születik.
- a főbb történésekről hírt kap az iskola közössége.
- meghatározott időközönként visszatekintünk az elvégzett munkára, és előre tekintünk az előttünk állókra.
A 2025-2026-os tanév rendje
Szeptember
Dátum | Általános iskola | Szülői esték | Gimnázium |
Szept. 1. Hétfő | Évnyitó, első tanítási nap | 2-3-4-9 | Évnyitó, első tanítási nap |
Szept. 2. Kedd | x | Gólyatábor 9-10-11. osztály | |
Szept. 3. Szerda | Elsősök fogadása | 1 | Gólyatábor 9-10-11. osztály |
Szept. 4. Csütörtök | x | Gólyatábor 9-10-11. osztály | |
Szept. 8. Hétfő | 6-7 | ||
Szept. 9. Kedd | 8 | ||
Szept. 15. Hétfő | 5 | ||
Szept. 19. Péntek | szüret: tervezés alatt | x | szüret: tervezés alatt |
Szept. 26. Péntek | Iskolai kirándulás | x | Iskolai kirándulás; Legénd 9. osztály |
Szept. 29. Hétfő | Mihály-nap; mérlegelés | x | Mihály-nap; mérlegelés |
Október
Dátum | Általános iskola | Szülői esték | Gimnázium |
Okt. 1. Szerda | Zene világnapja | 1 | |
Okt. 6. Hétfő | 2-3-4 | ||
Okt. 7. Kedd | Elsősök fogadása | 8 | |
Okt. 10. Péntek | 10 | ||
Okt. 11. Szombat | x | Műhelymunka 9:00-12:00 | |
Okt. 13. Hétfő | |||
Okt. 15. Szerda | Elsős hívogató I. | x | |
Okt. 20. Hétfő | 5 | szüret: tervezés alatt | |
Okt. 22. Szerda | Évszakünnep | x | Iskolai kirándulás; Legénd 9. osztály |
Okt. 23. Csütörtök | Őszi szünet | x | Őszi szünet |
November
Dátum | Általános iskola | Szülői esték | Gimnázium |
Nov. 2. Vasárnap | Őszi szünet | x | Őszi szünet |
Nov. 3. Hétfő | 2-3-4 | ||
Nov. 5. Szerda | 1 | ||
Nov. 6. Csütörtök | SZK-TK találkozó | x | |
Nov. 10. Hétfő | 6-7 | ||
Nov. 11. Kedd | Szent Márton-nap | x | Szent Márton-nap |
Nov. 12. Szerda | 8 | ||
Nov. 15. Szombat | x | Műhelymunka 9:00-12:00 | |
Nov. 17. Hétfő | 5 | ||
Nov. 19. Szerda | Elsős hívogató II. | x | |
Nov. 20. Szombat | Ünnepváró bazár | Ünnepváró bazár | |
Nov. 30. Vasárnap | Advent kezdete |
December
Dátum | Általános iskola | Szülői esték | Gimnázium |
Dec. 1. Hétfő | 2-3-4 | ||
Dec. 3. Szerda | 1 | ||
Dec. 5. Péntek | Adventi kert | x | Adventi kert |
Dec. 8. Hétfő | Szent Miklós | 6-7 | Szent Miklós |
Dec. 9. Kedd | 8 | ||
Dec. 15. Hétfő | Luca-nap | 5 | |
Dec. 19. Péntek | Pásztorjáték, délelőtt nincs tanítás | x | Pásztorjáték, délelőtt nincs tanítás |
Dec. 20. Szombat | Téli szünet | x | Téli szünet |
Január
Dátum | Általános iskola | Szülői esték | Gimnázium |
Jan. 4. Vasárnap | Téli szünet | x | Téli szünet |
Jan. 5. Hétfő | 2-3-4 | ||
Jan. 6. Kedd | Vízkereszt, Háromkirályok ünnepe | x | |
Jan. 7. Szerda | 1 | ||
Jan. 12. Hétfő | 6-7 | ||
Jan. 13. Kedd | 8 | ||
Jan. 17. Szombat | x | Műhelymunka 9:00-12:00 | |
Jan. 20. Kedd | Évszakünnep | x | |
Jan. 23. Péntek | Első félév vége | x | Első félév vége |
Jan. 26. Hétfő | Elsős hívogató III. | x | |
Jan. 29. Csütörtök | SzK-TK találkozó | x | |
Jan. 30. Péntek | Féléves bizonyítványok kiosztása | x | Féléves bizonyítványok kiosztása |
Jan. 31. Szombat | x |
Február
Dátum | Általános iskola | Szülői esték | Gimnázium |
Feb. 2. Hétfő | 2-3-4 | ||
Feb. 4. Szerda | 1 | ||
Feb. 7. Szombat | Elsős hívogató IV. Nyílt nap | x | |
Feb. 9. Hétfő | 6-7 | ||
Feb. 10. Kedd | 8 | ||
Feb. 13. Péntek | Farsang | x | Farsang |
Feb. 14. Szombat | Síszünet | x | Síszünet |
Feb. 22. Vasárnap | Síszünet | x | Síszünet |
Feb. 23. Hétfő | Jelentkezési lapok leadási ideje | 5 | Iskolai kirándulás; Legénd 9. osztály |
Március
Dátum | Általános iskola | Szülői esték | Gimnázium |
Márc. 2. Hétfő | 2-3-4 | Őszi szünet | |
Márc. 2. Szerda | 1 | ||
Márc. 9. Hétfő | 6-7 | ||
Márc. 10. Kedd | 8 | ||
Márc. 16. Hétfő | 5 | Versfilm 10. oszt. | |
Márc. 26. Csütörtök | 8. osztályos dráma | x | |
Márc. 27. Péntek | 8. osztályos dráma | x |
Április
Dátum | Általános iskola | Szülői esték | Gimnázium |
Ápr. 2. Csütörtök | Tavaszi szünet | x | Tavaszi szünet |
Ápr. 12. Vasárnap | Tavaszi szünet | x | Tavaszi szünet |
Ápr. 13. Hétfő | 2-3-4 | ||
Ápr. 15. Szerda | 1 | ||
Ápr. 16. Csütörtök | SzK-TK találkozó | x | |
Ápr. 20. Hétfő | 6-7 | ||
Ápr. 21. Kedd | 8 | ||
Ápr. 24. Péntek | Szent György-nap | x | Szent György-nap |
Ápr. 27. Hétfő | 5 | Techné tábor 9-10. osztály | |
Ápr. 30. Csütörtök | Évszakünnep | x |
Május
Dátum | Általános iskola | Szülői esték | Gimnázium |
Máj. 1. Péntek | Munkaszüneti nap | x | Munkaszüneti nap |
Máj. 4. Hétfő | 2-3-4 | ||
Máj. 6. Szerda | 1 | ||
Máj. 11. Hétfő | 6-7 | Vöröstó tábor 11. osztály | |
Máj. 12. Kedd | 8 | ||
Máj. 18. Hétfő | 5 | ||
Máj. 20. Szerda | Dráma-nap 1-7 | x | |
Máj. 21. Csütörtök | Dráma-nap 1-7 | x | |
Máj. 25. Hétfő | Munkaszüneti nap; pünkösd-ünnep | x | Munkaszüneti nap; pünkösd-ünnep; Vöröstó 10. oszt. |
Máj. 26. Kedd | Pünkösd-ünnep | x | Pünkösd-ünnep |
Máj. 30. Szombat | Waldorf-olimpia | x |
Június
Dátum | Általános iskola | Szülői esték | Gimnázium |
Jún. 1. Hétfő | 2-3-4 | ||
Jún. 3. Szerda | 1 | ||
Jún. 6. Szombat | Waldorf-olimpia | x | |
Jún. 8. Hétfő | 6-7 | Vöröstó tábor 9. osztály | |
Jún. 9. Kedd | 8 | ||
Jún. 12. Péntek | Ballagás | x | Ballagás |
Jún. 15. Hétfő | Napközis tábor | x | Síszünet |
Jún. 16. Kedd | Napközis tábor | x | Síszünet |
Jún. 17. Szerda | Napközis tábor | x | Iskolai kirándulás; Legénd 9. osztály |
Jún. 18. Csütörtök | Napközis tábor | x | |
Jún. 19. Péntek | Napközis tábor | x | |
Jún. 24. Szerda | János-nap; bizonyítványosztás | x | János-nap; bizonyítványosztás |