Boda Sandra

Boda Sandra vagyok, waldorf pedagógus és  angolt tanítok a Pentelei Waldorf Iskolában.

2007-ben Svédországból költöztünk ide,  magyar férjemmel  és az akkor  5-éves fiammal ( most 15 éves).  Először  az volt a terv, hogy egy évig leszünk itt ( ösztöndíjat kaptam, hogy egy évig külföldön tudjak tanítani egy iskolában, és a Petfőfi Sándor Általános Iskolában voltam tanár), de megszerettünk itt lenni, és maradtunk.

A mozgás, a zene és a művészet mindig fontos volt nekem. Tornász voltam , aztán egy színész-táncművészeti gimnáziumba jártam. Első meditációs tanfolyamom 16 éveskoromban volt. A lelki és szellemi világ mindig természetes volt nekem, gyermekkorom óta.

Akkor találtam rá a waldorf pédagógiára, amikor 20 éves voltam és egy nyarat dolgoztam egy óvodában. Svédországban 1 éves kortól  a gyerekek óvodások, és nekem nem volt ez  természetes.  Ott is volt egy módszer, ami hasonlít a piros és fekete pontos értékelésre,  és  nem tetszett nekem, hogy  ezen múlt, hogy  egy gyerek  ”rossz-e” vagy ”jó”. Sokat beszéltem a kollégákkal a véleményekről , és mondták, hogy biztos a waldorf pedagógia szimpatikus lesz nekem.  Akkor nem ismertem, de  a munkanap után rögtön mentem biciklivel a könyvtárba  és kikölcsönöztem az összes waldorf könyvet.  Rátaláltam arra, ami nekem hiányzott : a szellemi rész,  a tisztelet, hogy minden gyerek egy csoda, az esztétikus tárgyak, az  egészéges táplálkozás - a holisztikus kép.  Ősszel  elköltöztem 500 km-re, hogy tudjak tanulni waldorf pedagógiát.

Amikor nem tanítok az iskolában, tánc-, pilates- és jógaoktató vagyok. Szoktam tartani tánc- és jóga- tábort.  Svéd masszőr diplomám  is van. Több évig helyettesítő  tanár voltam Pápán, ott van egy svéd iskola, de ez most nem fér bele az időmbe.

Nagy örömmel dolgozom a Pentelei waldorf iskolában, a kedves kollégáim nagyon sokat számitanak nekem, a szülök jó szivüek és a gyerekek, hát - a gyerekeket imádom!

Boda Sandra