Karácsonyi ünnepkör

Hogyan jelenik meg a karácsonyi ünnepkör? Milyen útravalóval indulhatnak haza, ünnepelni a gyerekek és a szülők?

A Waldorf-óvodában ünneptől ünnepig összhangban próbál élni óvónő és gyerek. Az ünnepek megformálása bizonyos tradíciókra támaszkodva (ősi, népi hagyományok, keresztény szokások) a gyerekek számára érzékekkel felfogható, átélhető formában történik. Az ünnepi évkör az természetben zajló változásokra, illetve a keresztény ünnepkör ünnepeire épül.  Az óvodában a tér, játékok, az ételek, az énekek és azok hangneme, a mesék mind azt szolgálják, hogy a gyermekek képekben meg tudják ragadni és hangulatilag át tudják élni az évkör adott időszakához kapcsolódó minőségeket. Számukra még nem szükséges, sőt kifejezetten nem ajánlott intellektuális síkon megragadni a körülöttük zajló természeti-szellemi folyamatokat, helyette az öntudatlan-élményszerű átélés segíti őket a kapcsolódásban az évköri ritmushoz.
A csoportszobában az évszakasztal változásai is tükrözik az adott évszak hangulatát, az évkörön belüli ünnep jellegzetességét. Ez megjelenik a képkiválasztásban, a szimbólumokban (egy-egy képzőművészeti alkotás reprodukciója képeslapnyi nagyságban), a virág- vagy termésdíszekben, a használt anyagok, terítők színeiben.

Advent az elcsendesedés, a helyteremtés és a befogadás időszaka. Ezekben a napokban helyet teremtünk a karácsonyi születés befogadására.
A gyerekekkel közösen takarítunk, rendezkedünk, ezzel is várva az ünnepet. Napközben adventi énekeket énekelünk, betlehemi játékot játszunk, mézeskalácsot sütünk. Minden héten meggyújtjuk a gyertyát az adventi koszorúnkon.
Az évszakasztalon kék selyemkendő a háttér. Az istálló kövekből, mohából készülget, melyhez Mária, József és a kis csacsi napról-napra közelebb lépeget, lábaik nyomán arany csillagok jelzik az utat.
A gyerekek átélik a várakozást az adventi naptárral, amelyen minden nap egy-egy újabb ablak nyílik ki.
Ebben az időszakban készítik el a gyerekek kis cseréptálkákban a saját betlehemi kertjüket. A hetek során mindenki maga rakosgatja bele először a kavicsokat (ásványvilág), majd a kis mohácskákat, apró tobozokat (növényvilág), később a gyapjúbáránykát (állatvilág) és végül egy dióhájban elhelyezett rózsabimbót (ember).
A karácsonyfa díszítést és ajándékozást otthon élik meg a gyermekek a családjuk körében, hiszen Szenteste csak egyszer van.

Az adventi időszakot szünet előtt a Spiráljárással zárjuk. Ezen a karácsonyváró ünnepségen a csoportszoba közepén fenyőágakból elkészített nagy spirálforma fogadja a gyerekeket. A spirál közepén egy nagy gyertya ég. A gyerekek egyenként mennek végig a spirálon, a kezükben tartott, almába szúrt gyertyát a spirál közepén lévő nagy gyertyánál meggyújtják és kifelé jövet valahol elhelyezik a spirál mentén egy arany csillagon. Minden gyertya meggyújtásával egyre világosabb lesz, így mindenki hozzájárul a fény születéséhez.
A decemberi szülői esten a szülők is átélhetik a Spiráljárás élményét, mely segít a felnőttnek elcsendesedni és mélyen megélni a várakozást és a fény születését.

Mi kell, mi jó a gyereknek karácsonyra?

Szerintünk fontos, hogy az ajándék ne a pénzről, a nagyságról és a sokaságról szóljon. Az ajándékba adott játék igazodjon a gyermek életkori sajátosságaihoz, adjon teret a gyermeki fantáziának. Egy gyapjúfilcből varrt állatka, textilből készített baba, fából faragott kisautó még őrzi a szerető kéz erejét.

Hogy az ajándékokat az angyalka vagy a Jézuska teszi-e a karácsonyfa alá, azt a felnőttek szíve súgja meg.

Legyen Karácsonykor minél több szeretet, együtt töltött perc és vidámság.